Van az a pillanat, amikor a cuki, bújós kisgyerekből hirtelen egy szemöldökráncoló, ajtócsapkodó, „jaj-ne-mondj-már-meg-semmit” kamasz lesz. Ez többnyire egy szerdai napon történik, délután három körül, teljesen váratlanul. A szülő pedig ott áll döbbenten, és azon gondolkodik: „Elcserélték? Vagy csak lefagyott a rendszer?”
A kamaszkor: amikor a hangerő fontosabb a tényeknél
A kamaszok különleges tehetsége, hogy egy tíz másodperces mondatba három drámai sóhajt, két szemforgatást és egy passzív-agresszív félmondatot is képesek beépíteni. A szülő eközben próbálja fenntartani a nyugalmat, miközben belül így sikít: „Hogyan lehet ennyit veszekedni azon, hogy ki vigye le a szemetet?!”
A kamasz ezt úgy gondolja, ez a világ egyik legfontosabb kérdése. Bármi más — házi feladat, házimunka, életvezetés — természetesen halasztható.
A „Majd megcsinálom” sötét misztériuma
Ez a mondat a kamaszok kedvenc varázsigéje. Jelentése:
– „Sosem fog megtörténni.”
– „Ha mégis, az kizárólag akkor, amikor már mindenkinek mindegy.”
– „Addig pedig legalább ötször vitatkozni fogunk róla.”
A szülők így ismerik ezt a jelenséget: a feladatok időben történő elvégzése olyan ritka, mint mikor a mosógép magától összepárosítja a zoknikat.
A telefon szent és sérthetetlen
A kamasz számára a mobiltelefon valójában nem eszköz, hanem életfunkció. Megfosztani tőle annyi, mint egy drámamentes hétvégét kívánni — szép álom, de teljesen irreális.
A telefon elvétele nyugodt hangulatban nagyjából annyi eséllyel sikerül, mint megszelídíteni egy frissen felébresztett tigrist.
A szülők titkos fegyvere: a humor
Bár a kamaszkor sokszor tényleg próbára teszi az idegeket, a humor csodákat tud tenni. Egy jól időzített félmosoly, egy váratlan poén vagy egy „Na jó, ezt most megnyerted” mondat képes oldani a feszültséget.
A kamasz pedig bár nem vallaná be, de néha kifejezetten értékeli, ha a szülő nem veszi túl komolyan a helyzetet. (Persze ezt soha, semmilyen körülmények között nem fogja elismerni.)
A nagy titok: mindenki túléli
A jó hír az, hogy a kamaszkor — bármilyen hosszúnak tűnik is — átmeneti állapot. Olyan, mint egy vihar: néha hangos, kiszámíthatatlan és sokszor idegőrlő, de egyszer csak elvonul.
És bár a szülő közben többször úgy érzi, hogy az életenergia legalább fele odalett, később mégis mosolyogva meséli majd a történeteket.
Mert egy dolog biztos: a kamaszok néha őrjítőek, a szülők néha nyugtalanok, de végül mindannyian tanulnak ebből az őrült, hangos, néha vicces, néha feszült, ám szeretettel teli időszakból.
Kép forrása: stock fotó
