Ismerős érzés: reggel felkelünk, és már az első pillanatban úgy tűnik, mintha elfogyott volna az energiánk. Nem történt semmi különös, mégis nehéz elindulni, a hangulatunk lapos, a lelkesedés pedig valahol útközben eltűnt. Ilyenkor könnyű azt gondolni, hogy „valami nincs rendben”, pedig sokszor egészen hétköznapi okok állnak a háttérben.
A modern élet ritmusa gyakran észrevétlenül merít ki minket. Folyamatos információáradat, állandó készenlét, képernyők fénye reggeltől estig.Még akkor is fáradhatunk, ha fizikailag nem csinálunk semmi megerőltetőt. Az agyunknak ritkán adunk valódi pihenőt, és ez előbb-utóbb a hangulatunkon is nyomot hagy.
A lehangoltság sokszor nem drámai. Nem szomorúságként jelenik meg, hanem érdektelenségként, motivációhiányként. Ilyenkor a kedvenc tevékenységeink sem töltenek fel igazán, és minden kicsit színtelenebbnek tűnik. Ez nem feltétlenül jelent komoly problémát, inkább egy jelzés: ideje lassítani.
A testünk is gyakran üzen, csak nem mindig figyelünk rá. Kevés alvás, rendszertelen étkezés, túl kevés mozgás vagy éppen túl sok stressz mind hozzájárulhat ahhoz, hogy „minden ok nélkül” fáradtnak érezzük magunkat. Ezek az apró tényezők külön-külön jelentéktelennek tűnnek, együtt viszont komoly hatással lehetnek a közérzetünkre.
Szerencsére nem mindig nagy változásokra van szükség. Néha egy rövid séta, egy csendes délután, vagy az, hogy egy estére félretesszük a telefont, már érezhető különbséget hoz. Az is sokat számít, ha megengedjük magunknak, hogy ne legyünk mindig produktívak. A pihenés nem jutalom, hanem alapvető szükséglet.
Ha fáradtnak és lehangoltnak érezzük magunkat minden látható ok nélkül, érdemes ezt nem hibaként, hanem jelzésként értelmezni.A testünk és a lelkünk ilyenkor egy kis figyelmet kér. És ha ezt megadjuk neki, gyakran meglepően gyorsan visszatér az energia, a könnyedség és az életkedv is.
