Amikor az égre nézünk, azt hihetnénk, hogy nagyjából mindent látunk: csillagokat, galaxisokat, ködöket, a Tejút fényét. A modern fizika azonban egészen más képet mutat. A világegyetem döntő része láthatatlan számunkra. A teleszkópokkal, műszerekkel észlelt fényes objektumok csupán a jéghegy csúcsát jelentik: a teljes kozmikus tartalom mindössze néhány százalékát.
Az a világ, amit nem látunk, sokkal nagyobb, titokzatosabb és meghatározóbb, mint hinnénk. De pontosan miből áll ez a rejtett univerzum?
Miből áll a világegyetem?
A kozmológia jelenlegi állása szerint az univerzum összetétele nagyjából így alakul:
5%: látható anyag
27%: sötét anyag
68%: sötét energia
Ez azt jelenti, hogy mindaz, amit bolygóknak, csillagoknak, embereknek, fáknak, atomoknak nevezünk, csak egy vékony réteg a teljes valóságból.
A látható anyag – Az univerzum apró szelete
A látható vagy barionos anyag azokból a részecskékből áll, amelyek a mindennapi világot felépítik: protonokból, neutronokból és elektronokból. Ezek képesek fényt kibocsátani vagy elnyelni, és ezért látják őket a műszereink.
Amilyen ismerős ez a világ, olyan elenyészően kicsi a részesedése az egész univerzumból.
Sötét anyag – Láthatatlan, mégis tapintható hatás
A sötét anyag nem bocsát ki fényt, nem nyeli el, és nem is veri vissza, ezért teljesen láthatatlan számunkra. Mégis tudjuk, hogy létezik. Hogyan?
A gravitáció árulja el.
A galaxisok a látható anyag alapján túl gyorsan forognak. Ha csak a csillagok, gázok és por tartaná őket össze, szétszakadnának. Valami plusz tömeg szükséges ahhoz, hogy megtartsák az alakjukat. Ez a plusz tömeg a sötét anyag.
A kutatók szerint ez az ismeretlen anyag a világegyetem szerkezetének láthatatlan váza. A galaxisok, köztük a mi Tejútunk is, sötét anyagból álló „halo”-kban lebegnek.
Bár a tudomány jelenleg még nem tudja, milyen részecskék alkotják ezt az anyagot, a hatása megkérdőjelezhetetlen.
Sötét energia – A világegyetem láthatatlan motorja
Ha a sötét anyag „ragasztóként” tartja össze a csillagrendszereket, akkor a sötét energia az a láthatatlan erő, amely széthúzza a világegyetemet. A 20. század végén döbbentek rá a kutatók, hogy az univerzum tágulása nem lassul, ahogy azt korábban hitték, hanem gyorsul.
Ezt a gyorsulást valaminek okoznia kell. A legegyszerűbb magyarázat szerint létezik egy ismeretlen energiaforma, amely „taszító” hatással van a térre. Ez a sötét energia.
A világegyetem energia- és anyagtartalmának nagy részét ez teszi ki, mégis ez az a terület, amelyről a legkevesebbet tudunk.
A rejtett univerzum kutatása
A modern fizika és csillagászat egyik legizgalmasabb területe a láthatatlan univerzum felderítése. Egyre érzékenyebb műszerek keresik a sötét anyag részecskéit, a gravitációs hullámok vizsgálata pedig új kaput nyitott a korábban láthatatlan jelenségek megfigyelésére.
Bár ma még sok minden csak elmélet, a kutatók biztosak abban, hogy a következő évtizedekben alapvető áttörések várhatók.
Miért fontos számunkra mindez?
Azért, mert amit láthatatlan világnak nevezünk, az valójában meghatározza a saját világunkat is.
A sötét anyag nélkül nem jöhettek volna létre galaxisok, így bolygók, élet és emberiség sem. A sötét energia pedig a jövőnket formálja: meghatározza, hogyan fog alakulni az univerzum sorsa.
A láthatatlan világ nem távoli és idegen. A mi történetünk része.
A világegyetem döntő része olyan elemekből áll, amelyeket nem láthatunk közvetlenül. A sötét anyag és a sötét energia hosszú időn át misztikusnak tűntek, de ma már tudjuk, hogy ezek nélkül a kozmosz teljesen másképp nézne ki.
A rejtett univerzum tehát nem valami elvont, távoli fogalom, hanem nagyon is valóságos háttér, amely az egész világ szerkezetét és jövőjét alakítja.
Kép forrása: AI-generált kép
